nem beszélünk...

2009.10.24. 20:02

 

Bátyáméknál voltam pókerezni. Nem is tudom miért, de valahogy mindig ott kötök ki náluk a hétvégén. Lehet a fiatalos légkör teszi… ez a mindenhol jó csak ne otthon szindróma. Férre értés ne essék, szeretek otthon lenni. De még is szabadabb az ember máshol, mint a szülei előtt.
 
Alig fél percre akartam csak fellépni egy chat programra, és rögtön rám írt. Egy egyszerű beszélgetésnek eredt. Majd valahogy a szerda estére releődött a szó. ( Az estéről csak annyit, hogy feljött hozzám a koliba, amíg neki egy buliban kellett volna „rendezőset „ játszania, és megnéztünk egy filmet, aminek a végébe kicsit belealudt : ) )
 
Jól érezte amikor az érzelmekről beszéltünk, hogy mind a kettőnkben felkavart az az este valamit. Furcsa volt, újra vele lenni, és vele filmet nézni…. Összebújva. Olyan volt egy pillanatig minden mint régen, és még is más… még is idegen. És amikor lopva ránéztem, volt olyan érzelmi hullámom, hogy számomra idegen fiú fekszik mellettem. És a következő pillanatban, támadtak a gondolatok – hogy mindig tudják mikor kell- és eszembe jutottak, az első összebújásaink. Amikor félve öleltük és bújtunk a másikhoz. És egy hét alatt belerázódtunk. Lehet túl sok filmet néztünk együtt : )
Szóval beszéltünk, és arra a konklúzióra jutottunk. Illetve döntött Ő ! hogy nem beszélünk, nem találkozunk. Mert most ez lesz a leghelyesebb döntés, mind kettőnk életében.

Szokott lenni a számítógépeknél még a ’98-verzió környékén olyan hiba üzenet, amit cselesen : „Kék halálnak” neveztek el a nagy informatikusok. Hasonló játszódott le az én vásznamon is. Próbáltam butolni és valami nagyon nagyon okosat mondani. Amiből érződik a vágy, de ott van az elfogadás ; és az igazi szerelem ismérve : az elengedés.
Leblokkoltam, és nem tudtam semmit sem mondani. Csak hogy fejet hajtok döntése előtt és legyen így ! És így is lett. A papkislány lecsukta zöld laptopját, üveges tekintettel nézet maga elé, majd ürítette ki poharából az utolsó korty Coláját. Majd vissza indult bátyjáékhoz, ahol vidámság és bűnös kártyajáték vette kezdetét. És hogy hogyan folytatódott tovább ? A következő részből megtudhatjátok ; )

A bejegyzés trackback címe:

https://dnotob.blog.hu/api/trackback/id/tr221502565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.