nem gondolkoztam...
2009.10.19. 19:57
Tipikus hétfőnek indult. Végig vártam az órákat, amúgy is hideg volt kint. Elmentem egy barátomhoz, illetve vásároltam a szükséges heti dolgokat, és el is telt az idő. 5 óra lehetett mire vissza értem a koliba. Arra gondoltam, csinálok neki illetve nekik teát, és viszek be házi sütit. És persze némi utánpótlást ha szükséges lenne . de kifutottam az időből.
Felkaptam a kabátom, némi aprót, a kulcsomat, egy cd-t ami akkor lett készen ; úgy gondoltam ha már nem tudok neki íz élvezetet nyújtani, akkor nyújtok neki másikat. Remélvén hogy 4 filmből lesz minimum 1 amit nem látott. Kabátot vettem, egy utolsó pillantás a tükörbe, amiből megállapítottam : már megint nem aludtam eleget, és megint hatalmas karika van a szemem alatt. Bárcsak el lehetne küldeni 1-2 napra : ) kávét vettem az automatából és elindultam.
Ott álltam az épület előtt már megint. Kezemben egy fél műanyagpohárnyi kávéval, és egy fél cigivel. Nem is tudtam mit csinálok. Komolyan fel akarok menni, és komolyan rosszat akarok magamnak ?! Újra kiakarom hívni a sorsot ?! és jött a másik hang, ami valahonnan mélyebbről biztatott, hogy legyek hozzá türelmes és kedves. Hogy érezze, hogy gondolok rá, és fontos nekem. Hogy akár mennyire is megbántott higgye el, hogy szeretem.
Röpke 15 percet beszélgettem a portással : ) megkérdezte kihez jövök, és miért ? amit elütöttem egy barátom, és ne unatkozzon válasszal. Majd rájöttünk, hogy ismerjük egymást . illetve találkoztunk már az életben . néhány kedves érdeklődés az élet apró területeire.. majd gyorsan befordultam a sarkon, egy sors búcsúzás után. Azt hittem sosem lesz vége...
Tárcsáztam és megláttam a képét a telefonban. Amikor először nála aludtam, és hamarabb elaludt mint én ; csináltam róla egy képet . hatalmasat dobbant a szívem. Kicsengett és szinte rögtön felvette. Üdwözlés után, megkérdeztem hogy megy sora. Puszta illedelemből, hogy nem e zavarom, és hogy igazság szerint ha már így elcsevegünk nem jön ki ? kijött és nagyon furcsa volt. Remegett a lábam az utolsó 4 lépcsőfokon, amikor megpillantottam. Legszívesebben sarkon fordultam volna, és sietve lerohantam volna a lépcsőn. Amikor oda léptem alig bírtam megszólalni.
Láttam a meglepődöttséget az arcán, és éreztem az enyémen is. Annyira furcsa volt, magam előtt látni, és azt érezni nem érinthetem : pedig rám mosolyog ! csak rám! Ott állt előttem, és megleptem, megkérdeztem kell e zsebemben lévő doboz. Felszerelkezett. Lehet tanult az esetből, és véletlenül se akart nekem szólni.
Éreztem ahogyan a gyomrom összeszűkült, és konkrétam megtudtam számolni a puszta jelenlétemmel a szívverésemet. Félelmetes volt, hogy mit meg nem teszek ezért az érzésért. Nem akartam átélni. Nem akartam ott állni, szerelmesen és szerencsétlenül. Nem akartam hogy előnyben érezze magát, és még is így esett. Látta rajtam… érzetem.
Kínos búcsúzkodás 20 perc után. Két puszi – ami után 1 hétig nem mosok arcot : ) – majd intettünk egyet, és megfordultam kifelé. Akár csak valami, gagyi tini filmen rossz felé indulok el, eltévesztem, vissza nézek ő csak áll és néz, és látja h zavarban vagyok. És próbálok korrigálni, és újra elrontom. És csak tovább dobog a szívem, és minden annyira… szerencsétlen.
Már csak az kellett volna, hogy az ajtón kilépve elhányjam magam. : ) nyugalom ! nem történt meg. Semmi sem történt. Kijöttem és elindultam haza felé. Olyan volt mint egy nagyon rosszul sikerült randi… tényleg így éreztem.
Hozzá tartozik, hogy sokszor megköszönte, hogy bementem, h gondoltam rá, és hogy vittem neki 4 filmet, amiből csak 2őt látott. Minő meglepetés. De az 50%-os arány sem rossz. Szóval aranyos volt, és a mosolya, és a szeme mintha csillogott volna. De nem akarom elkiabálni… túl sokszor megtettem : (
A bejegyzés trackback címe:
https://dnotob.blog.hu/api/trackback/id/tr561461496
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.